A vadon növő ganoderma nagyon ritka, és nehéz begyűjteni. Ha valaki véledenül rá is bukkan, a hatása szinte mindig elvész a gomba öregedése miatt, hiszen olyan keménnyé válhat, mint a bőr. Mivel a begyűjtése rendszertelen módon történik, bármiféle minőség-ellenőrzés teljesen lehetetlen.
1970-ben a Kiotói Egyetem Elelmiszertudományi Kutató Intézetének egyik technikusa, Mr. Yukio Naoi sikeresen alkalmazta a „spóraszétválasztó termesztési módszert" a ganoderma termesztésére. Ezt a módszert a Kínai Népköztársaság területén 1975-ben vezették be. Mivel a klíma és a talaj rendkívül kedvező, ez az eljárás széles körben elterjedt.